Táncunk tűze
12.fejezet Első adás vége
Kazuya:
Ahogy végig lépkedünk a tánc parketten, szinte megszűnik körülöttem a világ. Rajta kívül nincs más. Csak ő és én szórakozunk, táncolunk és élvezzük a pillanatot. Ha ez lenne a műsorban az utolsó tánc, nem bánnám. A lényeg, hogy megismertük egymást és az biztos, hogy a történetünk itt nem ér véget. Végig játszuk a történetet amit kitaláltunk, szívvel lélekkel salsázzuk végig és adjuk elő. Majd... Végső póz és lejárt. Az első tánc megtörtént. Amira arca ragyog a boldogságtól. Ahogy felsegítem egyenesbe azonnal a karjaimba ugrik. Nagyot dobban a szívem. Én is ugyanilyen egsztázisba vagyok. Mindent bele adtunk. Jól éreztem magam!
Sayuri érkezik mellénk és köszönt. Mi pedig megállunk mellette. Jobb kezemet Amira dereka köré fonom.
-Nagyon jók voltatok! Én végig izgultam veletek, együtt táncoltam és egyszerűen le voltam nyűgözve, hogy milyen kémia van köztetek. Hogy érzitek magatokat?
Kapunk egy mikrofont és Amira felé tartom.
-Köszönjük szépen, azt hiszem mindkettőnk nevében mondhatom, hogy nagyon jól! Még mindig egsztázis alatt vagyunk, legalábbis én nem is tudom, hogy mit mondjak. Egyszerűen alig hiszem el, hogy eladhattuk a sok készülődés után.
-Hát jól sikerült, szerintem. De lássuk, hogy mit mond a zsűri.
-Azzal teljesen egyetértek, hogy remek az összhang kettőtök között. - kezdi Amon. - Tényleg, mintha már évek óta ismernétek egymást és dolgoznátok együtt. Ez szép! Le a kalappal. És tetszik, tetszik az a kémia ami köztetek látszik. Jó páros vagytok! - mosolyra huzodik az ajkunk. Jól esik ezt hallani! - Tetszett a story, jól összetettétek. És a tánc is. Jól ment! Bár még van hova fejlődni. - bólintok. - Kazuya látszik, hogy ez a salsa, a latin tánc a te volágod. Komolyan! Talál hozzád. Szóval, kíváncsi vagyok mikor egy komolyabb tánccal érkeztek hogy ugrod meg.
-Köszönjük szépen!
-Egyetértek Amonnal - folytassa Naoki. - Jó az összhang kettőtök között van egy kémia ami hitelesebbé teszi az egészet. Valóban a technikákon van még mit javítani, a mozdulatok néha befejezetlenek. De valóban talál hozzád ez a latin világ, talán mondanám, hogy a KAT-TUN Kamenashi Kazuyáját láttuk, de látni akarjuk a műsor alatt a hétköznapi Kazuya Kamenashit és remek táncos nőt kaptál magad mellé aki segít és finomít. - hevesen bólogatok.
-Köszönjük szépen!
-Nekem tetszett! Én nagyon élveztem. A storyt ami ügyesen ki volt alakítva és nem csak az volt, hogy na söpörjünk végig. A hangulat ami uralkodott köztetek, ahogy ide teremtettétek a színpadra. A kémia köztetek... Minden! Izgalommal várom, hogy mit fogtok legközelebb mutatni! - fejezte be Rino.
- Köszönjük szépen!
-Jó hírek! Jó hírek! Azt hiszem meg vagyunk elégedve a hallottakkal.
-Igen, köszönjük szépen!
-Hát akkor lássuk pont számokkal. Amon?
- Remek páros, remélem lesz alkalmam még látni titeket. 8 pont!
Amira izgatottan ugrált előttem. Jó kezdés!
-Naoki?
- Jó volt látni! 8 pont.
Ismét izgatottság. Oké... Oké, nem rossz.
-Nekem mint mondtam tetszett. 9 pont!
-9 pont!
Amira a nyakamba ugrott, megöleltük egymást.
-Köszönjük szépen!
-Be is hoztátok az első 9 pontot. Szép. Összesen 25 pontot szereztetek, lássuk hányadikok is vagytok a listán. - a képernyő fele tekintünk. - Első helyen! Gratulálok! Menjetek nyugodtan fel a páholyba, élvezzétek tovább a műsort. Azumi pedig már vár titeket.
-Így van! Így van! Mi is élveztük itt fent a műsort és hadd áruljam el én magam is meglepődtem milyen kémia van köztetek. - megérkezünk a páholyhoz. - Láthattuk a videoba is, hogy hamar ment a közös munka. Ez már az első perctől meg volt? Ahogy megismerkedtetek éreztétek, hogy igen jó páros leszünk?
Én válaszoltam erre a kérdésre.
- Igen! Azt hiszem mindkettőnk nevébe beszélhetek, hogy első találkozásnál már éreztük, hogy nem lesz itt gond és hamar is összhangba kerültünk.
-Milyen Kazuya partnerként? Láthattuk a videoba, hogy elérzékenyültél mikor megláttad. - fordul Amirához.
-Igen, mert nem titok hogy nagy rajóngója vagyok és nem számítottam rá, hogy ő lesz a partnerem. Igazán meglepett és elöntöttek az érzések. - érzem ahogy elpirul. - Másképp könnyű vele dolgozni, nagyon kedves és figyelmes. Mindig belead 100%nál is többet és próbálkozik.
Hátulról átölelem.
-És milyen Kazuya, Amira partnerként?
Sayuri érkezik mellénk és köszönt. Mi pedig megállunk mellette. Jobb kezemet Amira dereka köré fonom.
-Nagyon jók voltatok! Én végig izgultam veletek, együtt táncoltam és egyszerűen le voltam nyűgözve, hogy milyen kémia van köztetek. Hogy érzitek magatokat?
Kapunk egy mikrofont és Amira felé tartom.
-Köszönjük szépen, azt hiszem mindkettőnk nevében mondhatom, hogy nagyon jól! Még mindig egsztázis alatt vagyunk, legalábbis én nem is tudom, hogy mit mondjak. Egyszerűen alig hiszem el, hogy eladhattuk a sok készülődés után.
-Hát jól sikerült, szerintem. De lássuk, hogy mit mond a zsűri.
-Azzal teljesen egyetértek, hogy remek az összhang kettőtök között. - kezdi Amon. - Tényleg, mintha már évek óta ismernétek egymást és dolgoznátok együtt. Ez szép! Le a kalappal. És tetszik, tetszik az a kémia ami köztetek látszik. Jó páros vagytok! - mosolyra huzodik az ajkunk. Jól esik ezt hallani! - Tetszett a story, jól összetettétek. És a tánc is. Jól ment! Bár még van hova fejlődni. - bólintok. - Kazuya látszik, hogy ez a salsa, a latin tánc a te volágod. Komolyan! Talál hozzád. Szóval, kíváncsi vagyok mikor egy komolyabb tánccal érkeztek hogy ugrod meg.
-Köszönjük szépen!
-Egyetértek Amonnal - folytassa Naoki. - Jó az összhang kettőtök között van egy kémia ami hitelesebbé teszi az egészet. Valóban a technikákon van még mit javítani, a mozdulatok néha befejezetlenek. De valóban talál hozzád ez a latin világ, talán mondanám, hogy a KAT-TUN Kamenashi Kazuyáját láttuk, de látni akarjuk a műsor alatt a hétköznapi Kazuya Kamenashit és remek táncos nőt kaptál magad mellé aki segít és finomít. - hevesen bólogatok.
-Köszönjük szépen!
-Nekem tetszett! Én nagyon élveztem. A storyt ami ügyesen ki volt alakítva és nem csak az volt, hogy na söpörjünk végig. A hangulat ami uralkodott köztetek, ahogy ide teremtettétek a színpadra. A kémia köztetek... Minden! Izgalommal várom, hogy mit fogtok legközelebb mutatni! - fejezte be Rino.
- Köszönjük szépen!
-Jó hírek! Jó hírek! Azt hiszem meg vagyunk elégedve a hallottakkal.
-Igen, köszönjük szépen!
-Hát akkor lássuk pont számokkal. Amon?
- Remek páros, remélem lesz alkalmam még látni titeket. 8 pont!
Amira izgatottan ugrált előttem. Jó kezdés!
-Naoki?
- Jó volt látni! 8 pont.
Ismét izgatottság. Oké... Oké, nem rossz.
-Nekem mint mondtam tetszett. 9 pont!
-9 pont!
Amira a nyakamba ugrott, megöleltük egymást.
-Köszönjük szépen!
-Be is hoztátok az első 9 pontot. Szép. Összesen 25 pontot szereztetek, lássuk hányadikok is vagytok a listán. - a képernyő fele tekintünk. - Első helyen! Gratulálok! Menjetek nyugodtan fel a páholyba, élvezzétek tovább a műsort. Azumi pedig már vár titeket.
-Így van! Így van! Mi is élveztük itt fent a műsort és hadd áruljam el én magam is meglepődtem milyen kémia van köztetek. - megérkezünk a páholyhoz. - Láthattuk a videoba is, hogy hamar ment a közös munka. Ez már az első perctől meg volt? Ahogy megismerkedtetek éreztétek, hogy igen jó páros leszünk?
Én válaszoltam erre a kérdésre.
- Igen! Azt hiszem mindkettőnk nevébe beszélhetek, hogy első találkozásnál már éreztük, hogy nem lesz itt gond és hamar is összhangba kerültünk.
-Milyen Kazuya partnerként? Láthattuk a videoba, hogy elérzékenyültél mikor megláttad. - fordul Amirához.
-Igen, mert nem titok hogy nagy rajóngója vagyok és nem számítottam rá, hogy ő lesz a partnerem. Igazán meglepett és elöntöttek az érzések. - érzem ahogy elpirul. - Másképp könnyű vele dolgozni, nagyon kedves és figyelmes. Mindig belead 100%nál is többet és próbálkozik.
Hátulról átölelem.
-És milyen Kazuya, Amira partnerként?
- Nagyon jó! Remek tanár, nagoyn kedves és türelmes. Könnyű vele dolgozni, ő is nagyon preciz és mindent bele ad, szerintem ez is egy szempont amiért jól megértsük egymást. - egymásra mosolygunk.
-Rendben köszönjük szépen. Ha önöknek is tetszett Kazuya és Amira produkciója, akkor ne felejtsenek szavazni, hogy tovább jutassák őket. Most meg mengyugodhattok és továbbra csak élvezhetitek a műsort.
- Köszönjük!
Megfogjuk egymás kezét és arébb állunk. Társaink azonnal gratulálnak nekünk és folytatodik a műsor. Amira rám tekint majd a karomba ugrik. Bizsergés fut végig testemen és a szívem heves dobbanásba kezd. Egy öröm érzése lendül fel bennem. Jól esik az ölelése. Jól esik az érintése. Jól esika közelsége. Nem tudom ha ehhez valaha hozzá szokok. De nem is tudom megmagyarázni miért ilyen intenziv ez az érzés. Mármint minden olyan könnyen megy vele. Hogy a közelébe legyek, hogy megérintsem, hogy ő megérntsen. Egy dolog, hogy mással is táncoltam már, de ez valahogy más. Minden olyan könnye,d olyan természetes.
- ÜGyes voltál!
-Te is! - percekig csak figyeljük egymást, szinte kizárjuk a külvilágot. Észre sem vesszük, hogy elkezdődik a következő produkció.
Akkor eszmélünk fel, amikor vénetlenül meglökik Amirat, aki így ismét a karjaimba kerül. Melegség járja át a testem. Megtudnám ezt szokni.
- Khm... bocsánat. Akkor azt hiszem drukkoljunk a többieknek.
Mintha zavarba jött volna, de a villanó fények miatt nem látom jól. Bólintok és a többiekhez lépünk, hogy a további produkciókat is megnézhessük. Mindenki ügyes. Ez nem vitás. ÜGyesen készülődtek mindannyian. Keringő, free style, show tánc, chachacha, kortárs tánc... megannyi színes, különféle tánc kerül fel a mai adásban. Amit szépen, ügyesen előadják. Mindenkit megtapsolunk és gratulálunk. Szoros a küzdelem, őszintén én így látom.
És elérkezik a műsor vége is, amikor eldöl, hogy kik folytathassák a versenyt. Ismét felszólítsák a 12 párt, akik lesétálunk a színpadra és várunk izgatottan várunk. A műsor végére, a zsűri pontszámaival, mi voltunk az elsők. De ez még nem jelent semmit, ha nem kaptunk elég szavazatot. Huh... ideges lettem. Elindult az utolsó 1 perc, amikor még leadhassák a szavazatot. Hevesen dobog a szívem, bár úgy látom, hogy Amira még idegesebb. Kicsit szorosabban huzom magamhoz, hogy érezze itt vagyok és nincs amitől féljen, lesz ami lesz, ami közöttünk elindult, az tovább fog folytatodni. Vagyis... hát, úgy értem, hogy a... a barátság. Igen... a barátság... ugye?
- Az eredményt nem feltétlenül a szavaztok szerint fogom mondani. - kezdi Azumi. - Aki biztosn ott lesz a következő adásban az nem más mint...- hatás szünet. Oh, ezek mindig olyan idegesitőek. Oké, műsor kedvéért, de sosem szerettem. - az nem más, mint.... Kazuya és Amira!
Bele telik egy perc, hogy reagáljunk, hogy mi vagyunk akik tovább jutottak. Amira a nyakamba ugrik és boldogan megpörgetem.
- Megkérünk szépen fáradjatok hátrébb.
Amiraval izgatottan hátrébb állunk. Szeme ragyog, már szerintem a következő táncon gondolkodik őszintén. Aranyos! Bár a nagy teher lunk már leesett, attól még izgatottan vártuk végig az eredményt is. Ki esik ki? Mindenki ügyes volt. Bárki is legyen az, mégérdemelné azt is, hogy tovább jusson. Mindenki megérdemelné. Lassan érkeznek még hozzánk társka, akiket köszöntünk. És elérkezett a két utolsó páros is... ismét hatás szünetek következnek, egy rövid reklám. Mindenki izgattottan vár. Ki lesz a kieső?
- Aki sajnos nem folytathassa a műsort az nem más mint.... Rikako Ikee és Shingo Okamoto. A másik párost megkérem, hogy lépjenek a továbbiakhoz.
A műsorvezetők elbeszélgetnek a kieső párossal. Hát nem jó érzés. Felszólal egy halk zene és a tánc parket az övéké. Amira szomorúan rám tekint. Megölelem. Hát igen, nem jó érzés, de ez a műsor rendje. mikor a zene felpördül, akkor odasietünk Rikakoékhoz és megöleljük őket. Az első adás pedig így ér véget.
A színfalak mögött koccintunk egyet a társasággal, majd mindenki az öltöző felé igyekszik. Ahogy Amirával sétálunk, az ajtó előtt, várnak ránk:
-Nos, akkor azt hiszem, hogy ünneplő vacsora lesz! - vigyorog Uepi. - Gratulálunk! KAme, nem is tudtam, hogy így tudod mozgatni a csípődet... - vállba ütöm, ne kezdjen most itt cukkolni. - Hé! Még el sem kezdtem.
-Nem, mintha nem azt akartad volna.
- Jól van na... - vallja be.
- Gratulálok! Ügyesek voltatok és valóban, jó párost alkottok.
- Igen, szinte, mintha járnátok olyan szikrákat szortatok...
- Jól van! Elég! Elég! - mielőtt még jobban zavarba hoztok. - Megyünk átöltözni és találkozunk 15 perc múlva. Jó?
Amira bólint. Belépünk az öltözőben, hogy elkészülödjünk,. 10 perccel később már ott várok a fiúkkal, Amira után, aki néhány perccel később csatlakozik és elindulunk vacsorázni. Az étterem közel van. Uepi hallott róla, egy vintage stílusu étterem. Klasszikus zene hallunk meg ahogy átlépünk az ajtón. Barna, fekete és narancs szín uralkodik, díszes asztal és székek és a butorok mintái a régiséget tükrözik. Jól néz ki! Egy asztalhoz vezetnek és leülünk. Kiválasszuk, hogy mit eszünk és mit iszunk, majd beszélgetni kezdünk. Uepivel és Maruval is hamar megkapja a közös hangot Amira. Bár az elején látszott, hogy izgult, cuki volt. De most már szabadon beszélget velük és ismerkednek, nevetnek. Észre sem veszem, hogy hogy el telik az idő, amíg én nem beszélek és csak figyelem Amirat, csak akkor eszmélek fel, amikor Uepi megurg. Igen, megurg az asztal alatt. Felkapom a fejem és rá tekintek. Közelebb huzodik:
-Azért fel ne fald a szemeddel!
Értetlenül össze huzom a szemeimet.
- Legalább 15 perc telt el, hogy csak őt bámultad.
Tényleg? És ez ennyire észrevehető volt? Érzem ahogy zavarba jövők. Gyorsan elkapom a tekintetem és kissé eltakarom az arcom. Remélem, hogy nem vette észre Amira. Összeszedem maga és csatlakozom a társalgáshoz. Kellemesen elbeszélgetünk. Jól érezzük magunkat. Hamarosan hozzák a kaját és elkezdünk enni, miközben tovább beszélgetünk.
- Oké, Amira őszintén, hányszor botlott meg eddig a tánc próbátok alatt? - kérdi Uepi.
- Uepi!
- Sss... nem téged kérdezlek! - ölti ki rám a nyelvét, majd rá tekint Amirára várva a választ.
- Hahaha! - Amira felnevet, ahogy lássa, hogy szurkáljuk egymást. - Képzeld el Ueada, hogy még nem botlott meg. Bát voltak azért kísérletek...
- Nem is így van!
-Már, hogyne lenne? A tegnap előtt is, miközben próbáltunk megcsusztál.
- Állj, állj megcsusztam és nem megbotlottam. Az nem ugyanaz!
-Oké, de azlőtt volt, amikor ott nagyon akartál figurázni és hát kicsit megbotlottál. - Amira elneveti magát, szerintem visszaemlékszik a jelenlétre.
-Te most visszagondoltál rá?
-Nem! - próbálja visszatartania nevetést.
- Hé! - odakapok, hogy csiklintsam.
- Ne! Ne! Ne! Kazuya! - Amira felnevet. Olyan gyönyörű a mosolya és a nevetése, annyira dallamos.
- Tényleg olyan, mintha évek óta ismernétek már egymást. - eszünkbe jut, hogy hol is vagyunk. Maru és Uepi mosolyogva figyel. - Az összhang köztetek elképsztő, ilyen rövid idő alatt ez kialakult.
-Hát, nem nehéz Amirával megkapni a közös hangot.
- Kazuyaval sem... - nem tekint rám, miközben ezt mondja. Pirul.
-Na jó! Oké, koccintsunk Amira és Kazuya párosára! - emeli fel Maru a poharát. - Sok sikert kívánunk a továbbiakban! Legyetek ügyesek! És maradjon meg mindig is ilyen összhang köztetek! -szinte olyan, mintha együtt lennénk, úgy beszél az összhangról... együtt lenni Amiraval...
Khm... khm... megköszörültem a torkomat és felemeltem én is felemeltem a poharam:
-Köszönjük szépen!
- Sok sikert!
-Köszönjük!
Mindannyian felemeljük és koccintunk. Folytassuk a vacsorát.
- Nagyon örülök, hogy megismerkedhettem veletek! - kijöttünk az étteremből, hogy haza indulhassunk
-És még találkozunk, nehogy azt hidd, hogy ez volt az utolsó!
-Köszönöm! Akkor szép estét nektek!
-Szép estét!
-Várj, haza kísérlek! - lépek melléje.
- Igazán nincs szükség rá...
-Erről nem nyitok vitát. Holnap találkozunk srácok!
A fiúk mosolyogva bólintanak, majd két különböző irányban indulunk.
- Téynleg nem szeretnéd, hogy kifizesem a vacsoárt én...
-Meghívtalak! Vedd ezt úgy, hogy az elmúlt hónap közös munkájáért.
-Szóval minden hét után ha tovább jutunk kapok egy vacsorát? - csalafintán felém tekint.
-Hallj ide, milyen pretenciós lett valaki! - felnevetünk.
- Köszönöm szépen! Mindent! Nagyon élveztem a műsort...
- Én is. Alig várom, hogy holnap folytathassuk a próbákat. És mi lesz az új tánc?
-Azt majd holnap megtudod.
- Oh, titokzatos!
- De én is várom már a további közös munkát.
Jól eltársalgunk az uton hazafele. Észre sem veszem, hogy hogy eltelt az idő. Amiraval mindig olyan jó beszélgetni. Csak akkor eszmélek fel, amikor Amira elmondja, hogy megérkeztünk.
- Köszönöm szépen, hogy elkísértél!
-Nem tesz semmit!
Csend telepszik ránk. Csak ott állunk az ajtó előtt egymásra tekintünk, majd el, majd ismét egymásra. Mondanom kellene még valamit. De mit? Gyerünk KAzuya! monjd valamit. Nem akarod, hogy ez a nap véget érjen. Még akarsz vele tölteni egy kis időt nem?
- Amira...
Összeakad a tekintetünk... Gyerünk, Kazuya mondj valamit! Gyerünk!
-Én...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése