2020. március 31., kedd

Uzenet

KAT-TUN uzenete dal altal.

"Please wash your hands!" hallatszik a sor, We are KAT-TUN szamban. 😊

2020. március 30., hétfő

Live2

KAT-TUN live 

Holnap ugyanabba az idoben mint ma 14 orakor (Magyarorszag 13) ismet fellep a KAT-TUN is. 

Ma ki kovette? Ki varja holnap is? 😄😄😄😄😄😄💙

2020. március 29., vasárnap

Live Jhonny's

KAT-TUN az elso elo kozvetitesere keszul a Youtubeon a Jhonny's world Happy Live With YOU altal. 😄😄😄😄😄😄
Japan ido szerint este 8-kor. Tehat nalunk olyan 13 korul (Magyarorszag 12). Na ki nezi meg?  Remnyeink szerint ez is fent fog maradni a csatornan igy vissza lehet nezni.Na ki varja meg?
https://www.johnnys-net.jp/page?id=happylive&fbclid=IwAR0NXeyhqnD03DanTnFn7FTGyLZVrnFIWqFBd4Yqo-9VwPSkc1GwSKCheZ4
https://www.youtube.com/playlist?list=PLHoCFqQOC47GjWqWpKmPy3voy2QTfjXIc&fbclid=IwAR2xWriXYG3-M_lfB_uAyHbItles--Pn5KLhtpCA4tXIYnBlyNk-rBJPtME&app=desktop

Tovabbi informaciot https://www.johnnys-net.jp/page?id=happylive&fbclid=IwAR0NXeyhqnD03DanTnFn7FTGyLZVrnFIWqFBd4Yqo-9VwPSkc1GwSKCheZ4   itt olvashattok .

2020. március 22., vasárnap

Evfordulo

Boldog evfordulot a fiuknak! (14)
Tovabbra is tamogassuk oket es kovesuk figyelemmel. =D 💙💚💛💜

2020. március 19., csütörtök

Egyszer ... 8.resz


Egyszer a keseruseg napjai is felvilagosodnak

8.resz 

Akaru: 

    -Hogy o majd megved? De aranyos ! -hulledezett Tamiya.
    -Aranyos...- nevettem el magam. 
A suli veget ert, a lanyok meg a proba terembe igyekeztek. Elmeseltem mi tortent. 
   -De ez olyan lovagias , a hos szerelmes fellep . Egy hiresseg meghozza... a kis mazlista. - almodozott tovabb Tamiya.
   -Akaru... - szolalt meg mellettem Hitaru. - Ugye tudod, hogy a ket vilagotok kulonbozik. O egy hiresseg, te meg egy egyszeru lany vagy. Nem rosszbol mondom csak...
    -Tudom.- kozbe szoltam.- Teljesen igazad  van. Kazuyanak ez csak egy nyaralas. Egyszer vissza fog menni a kis sztarsagi eletebe es eli tovabb a fenyuzo eletet. Mig itt teljesen mas a vilag. - lehajtottam fejem es probaltam osszeszedni magam.
Nem szabad legyengulj Akaru , nem szabad jelet mutass a gyengesegednek... Kazuyanak semmi jo nem suli ki ha itt marad, ha raakaszkodsz. Nem szabad... Neki mas az elete mint neked.
   -Na jol van mit gondoltok ha elmegyunk vasarolni?- ugrott a nyakunkba Tamiya. 
   -Rendben menjunk. - adtam be a derekam.
Talan a vasarlastol kikapcsolodom , amugyis jo lenne felfrissiteni a ruhasszekrenyem. Miutan megmosakodtam, desodor es ruha csere utan a lanyokkal elindultunk a kozpontban. 
Tamiya orvendezve sorolta, hogy mit kell vegyen, nezzen:
   -Oh... multkor lattam egy aranyos polot abba a kis butikba, remelem megvan meg... oh es egy balerin is jol jonne. Oh tudom menjunk be a Stars uzletbe... oh es a Margerett -be, jol jonne egy uj smink paletta oh es...
   -Oke ertsuk Tamiya, bekell nezzunk egyszer mindehova ami elenk kerul. - mondta Hitaru es elnevettuk egymast.
   -Latod az a lany? Nem az a lany, akivel osszehozta most  a sajto . Nem szegyeli magat, szegeny Kazuya eletet felforditotta. Bolondsagokat beszel a sajto, hogy egy ilyen egyszeru lany megtetszedjen Kazuyanak kizart. Na ne nevettes.  Nezz csak ra...
   -Sss, csendesebben ez Akaru Oshiato. 
   -Az a jeges szivu lany? Aki nem erez semmit? 
   -Igen. Csendesebben.
    -Nem hiszem el, meg Kazuya is a celpontja lett. Nem szegyeli magat, egy ocska , szerencsetlen lany . Mindenkit a foldbe akar tiporni. 
Mindenkit a foldbe akar tiporni. Ezt tennem?  Sosem erdekelt, hogy mit gondoltak masok, nem nagyon figyeltem arra mit mondanak. Most hirteln miert kezdett erdekelni? Kazuyanak kizart, hogy megtetszedjek. Akaratlanul a csok jutot eszembe  es a szavai En megvedelek . A telefonom ott viritott, hogy 3-szor keresett.., nehany uzenet is kuldott, hogy Beszeljunk . Komolyan beszeltem. Nem vagy egyedul.  De nem keverhetem bele az eletembe...az biztos. Elmosolyodtam... milyen dolgokon aggodok, hiszen kozottunk nem volt semmi , en rideg vagyok, nem kell neki valaszoljak.
   -Pontosan. Vagy Kazuya szorakozik a lannyal... 
Szorakozik velem? Nem en szoktam szorakozni az emberekkel... 
   -Akaru!- hirtelen tertem vissza. 
Megvoltam allva, a lanyok aggodva neztek ram.
    -Ne hallgas azokra amiket azok a libak beszelnek. Nem vagy ocska es szerencsetlen... 
   -Csak...csak menjunk.- vagtam kozbe.
Nem mondtak semmit, tudtak ilyenkor legjobb ha kicsit magamra hagynak es a gondalataimmal. Igaz, hogy attol a pillanattol kezdve megvaltoztam, nem szabad soha gyenge lenni, gyengeseget megmutatni. Nem mutathatok gyengeseget. A mallba atlaghoz kepest sok ember lezengett most, mintha mindenkinek most tamadt kedve vasarolni. Ugy gondoltuk, hogy itt kezdunk, itt tobb lehetoseg van aztan kierve johetnek a kisebb butikok. De  talan nem volt jo otlet, ahogy egyre beljebb ertunk ugy egyre tobb szem szegezodott ram , dobbenet es rosszalo pillantasok lovelltek felem. Tehat mar mindenki latta a hirt? Tenyleg ennyire megvetendo vagyok, hogy egy kepen vagyok Kazuyaval. Nem ertem, mi ez a nagy dolog.... mert o egy sztar?  Vagy lehet en csinalok ebbol olyan nagy ugyet... Az emberek kivancsiak ... tulsagosan is... szeretik beledugni az orrukat oda ahova nem kellene, pletykalni. 
    - Akaru, te eros vagy. Ne vedd fel azt amit mondanak, ahogy neznek. Par napig lesz csak ez. Pusztan kivancsiak , de meg ok sem tudjak mire. Nincs azon a foton semmi.- szolalt meg ismet batoritani Tamiya.- Ne erdekeljen, te vagy Akaru Oshiato! Mutasd meg nekik!
Ra mosolyogtam. Igaza volt...
    -Koszonom. Igazad van.- karon ragadtam a baratnoimet es elindultunk vasarolni.
A vasarlas jo volt, 1 viragos shortot es egy ruhacskat, valamint egy meggyes , feher szinu polot szereztem be magamnak. Tamiya kicsit csuggedt volt, nem talalt olyan smink palettat amit keresett. Hitaru egy overollt es egy ruhacskat talalt maganak. Jo kis csajos nap volt. Es nem torodtem a pillanatsokkal es a beszeddel ami korulottem forgott...
De a napok csak teltek , Kazuya nem tert vissza es ezek a tekintetek minden egyes napomon vegig kovettek. Mar, mar a hazamnal is megjelentek riporterek.  Es Kazuyaval azota nem is beszeltem.
   -Akaru, ezt nezd!- szaladott a padomhoz Hitaru es elem tette a telefonjat.
    -Ez...

Kazuya

Miutan Akaru letette, hiaba hivtam nem vette fel, uzeneteimre sem valaszolt.Vajon mi jar a fejdbe Akaru? Valamiert azt sugta a szivem, hogy ismet bezarkozott , egyedul van es szuksege van valakire. Masnap Jhonny ismet egy gorillat kuldott ertem . Miutan reggeliztem es szaladtam egyet, hogy kiuritsem a fejem... ott allt az ajtom elott. Elkeszultem es az ugynokseghez mentunk. Jhonny ott ult a szekebe, valami papirokat bamult. A hirek mara nem csillapodtak, csak nagyobb por kavarodott korulottuk, hogy mi is az igazsag.
    -Szoval mi jutott eszebe?
    - Merlegeltuk a dolgokat. Elso hiba, semmi gond. Vannak osztalytarsaid , bartokat szerzel, tinedzser vagy. En megertem. Ennek okakent ne haragudj ram, hogy kiborultam a tegnap. Csak baratkozol, nyilvan rosszkor voltal rossz helyen. Es a sajto mint mindig feltuningolta az egeszet. De minden rendben lesz. Elmondod az igazsagot, hogy osztalytarsad volt, te mint jo barat azt hitted gond van igy odamentel segiteni de mint kiderult minden rendben  volt
    -Szoval hazudjak?  - ertetlenul nezett ram.- Nem volt minden rendben, Akaru nem akart azzal a szemettel beszelni. Es en...en sajnalom de szeretem.
Arcat kezei koze temette:
   -Mar megint ezzel  jossz ?  Ez elfog mulni, meglatod. - pattant fel .- Sztar vagy viselkedj is ugy . 3 nap mulva lesz a konferencia. Jegyezd meg a storyt. Mehetsz.
Tudtam, hogy nem mondhatok semmit. De nem volt igaza, egyaltaln nem ereztem azt, hogy ez elfog mulni. Igaz,  nem is telt olyan sok ido el, de ezt az erzest nem lehet iranyitani, csak ugy megszuletik ott van bent es mar azon veszed eszre magad, hogy senki masra nem tudsz gondolni csak ra, senki massal nem tudsz lenni csak vele. 
   -Kazuya!- epp kifele tarottam az ugynoksegrol mikor valaki megszolitott.
Megalltam es korulneztem, Jun Matsumoto az Arashi tagja igyekezett felem:
   -Hello!- fogtam kezet vele amikor hozzamert.- Mi ujsag? 
    -Hello. Jol vagyok koszi, epp gyakorolni fogunk a sracokkal. Te? Hogy vagy? Lattam a cikket. Jhonny nagyon ki volt?
   -Hat. Kicsit.- mondtam.
   -Es mi igaz ebbol?  -  huzta fel a szemoldoket kivancsian.
    -Jun, jo baratomvagy, igy nem fogok neked hazudni. Igen, szeretem azt a lanyt.
   -Micsoda? Maris szereted?
   -Tudom, rovid ido. De valahogy megtortent. - magyarazkodtam.
   -Ertem, baratom. - karolta at vallam . - Minden rendben lesz meglatod.
   -Nem tudom... azt sem tudom, hogy mikor kerulok vissza, hogy ujra lassam. Es ezekutan biztos, hogy Jhonny is rajtam fogja tartani a szemet. Te...te nem voltal szerelmes soha? Van baratnod, nem is tudom...
 Elnezett es elmosolyodott, de a tekintete mast sugarzott:
   -Kitudja... nekem most mennem kell bocsi.- fordult vissza a mondatom vegere.
Lehet hogy hasonlo helyzetbe lenne mint en? De nem ertem... Jhonny miert akadt ki ennyire rajtam? Taguchinak is van baratnoje es masoknak is a cegnel...Mindnekinek van maganelete, kell legyen maganelete... senkit az eg vilagon nem kell erdkelje hogy kivel vagyok, kit szeretek es errol senki sem kellene beszeljen.  Tul sokat gondolkodsz Kazuya... kilepetem az ugynoksegtol es ugy dontottem setalok egyet es megiszok egy kavet a kedvenc kavezomba Yume etterembe, olyan kis csend van mindig ott. Megneztem a telefonomat, de az nem villagitott, Akaru nem keresett. Vajon mi van vele?

2020. március 1., vasárnap

A sors szenvedelye 11.resz


A sors szenvedélye

11.rész 

Akaru:

Néhány percig állhattunk ölelkezve, amikor is fel eszméltem, hogy hol vagyunk. Elléptem Keitatól és letöröltem a könnyeimet. 
   -Köszönöm. - rá mosolyogtam. - Most már jobban vagyok. 
   -Én...én itt vagyok neked. Rám számíthatsz, meghallgatlak . Kérlek ha valami gondod lenne fordulj hozzám. - meglepődtem Keita szavain, sőt úgy tűnt mintha zavarba lett volna.  - És persze nem csak én de Midori és Shouta...no meg Kazuya és a többiek hisznek benned. 
   -Oh... köszönöm. Rendben. Azt hiszem most már ideje lenne visszamenni . - lehajtottam a fejem és elindultam.
Hirtelen miért érzem én is zavarba magam? Ez nagyon kedves Keitatól, nagyon figyelmes... A terembe visszaérva Midori azonnal hátra fordult:
   -Na végre. Hol voltál? ... - hirtelen elhallgatott. - Minden rendben?
   -Persze. -mosolyogtam. -Miért ne lenne?
   -Hát úgy tűnik, mintha sirtál volna. Keita te tudod mi történt? - kérdezte Shouta.
   -Szappan ment a szemében...-  hirtelen köpni, nyelni nem tudtam. Szappan ment a szemembe? Keitára néztem. 
Aki vállat vont és leült:
   -Igen. Én ennyire ügyetlen vagyok. 
   -Jaj tudom milyen rossz érzés, velem már megesett párszor... - Shouta megborzongott.
Elmosolyodtam majd Midorira néztem, láttam rajta, hogy kicsit elgondolkozik.
   -Szerettél volna valamit? 
   -Oh igen... arra gondoltam, hogy elmehetnénk egyik nap vásárolni mit gondolsz? Nem tudod még itt, ugye milyen jó kis butikok vannak?
   -Nem. Rendben. - mosolyogtam. 
Valahogy sikerült elfelejtenem a fejembe viszhangzó pletykákat, talán igaza Keitának nem vagyok egyedül , vannak mostmár barátaim. Keitára néztem aki az abalkon nézett kifele. Na rendben még eltökéltebb leszek és megtudom mindenkinek , hogy itt a helyem. Mert nem vagyok egyedül. 

Keita:

Akaru egy nagyon kedves lány volt és látszott, hogy mindezt komolyan veszi , nagyon törekedett, hogy a legjobbat hozza ki magából és méltó legyen sztárnak lenni. Bár nem tudtam, hogy ez meddig fog tartani, hiszen egyszer majd biztos, hogy haza megy. Minden egyes nap néztem,ahogy törekszik akár távolról, akár mellette...nem mondtam semmit de boldogsággal és csodálattal töltött el, hogy annak ellenére, hogy tévedett , mindig felállt. Néha mulatságos volt... szinte mindennap azon vettem észre magam, hogy nézem... és mellette akarok lenni, támogatni, megvédeni... 
És a következő hétben azt láttam, hogy nem veszi fel a pletykákat és igyekszik bizonyitani. Bár sajnos az nem mindenki vallotta be, hogy közénk való. És a pletykák folytatodtak...:
   -Minden rendben? - épp a büféből az udvarra mentünk kifele Akaruval.
   -Igen. - mosolygott és beleharpott a csokis kiflijébe. 
   - Ahogy látom nagyon törekszel bizonyitani.
   -Igen. Én szeretném, hogy mindenki lássa van bennem valami...valami ami miatt itt a helyem.  
   -Értem. -mondtam... hirtelen megállt velem szemben.
   -De ezt neked köszönhetem. - a szél átsüvitett és ekkor hirtelen mintha a világ megváltozott volna... milyen szép mosoly...  - Köszönöm szépen.
Elakart ismét indulni de utána kaptam. Meglepődött de én is magamon:
   -Öhm... szivesen. Azt hiszem menjünk oda a padhoz.- mutattam a jobb felére , ahol egy üres pad állt. 
   -Rendben. - mosolygott és oda ballagtunk a padhoz, majd leütlünk. - Akkor te nem jössz a fesztiválra?
   -Hát még nem tudom... - haraptam bele én is az uzsonnámba. - Lehet kilogok. 
   -Gondolodmeg jól,biztos jól szórakoznánk . Te, Shouta , Midori és Kazuyáék. - szóval ők is jönnek. Bár nem tudom min lepődtem meg. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire lesz nyugodt a fesztivál. 

Akaru:

Az utóbbi napokban mindent megtettem, hogy elfogadjanak a többiek. Igyekeztem nem felvenni amit mondanak, de olykor a magányomban csak úgy visszhangoztak a szavak. Kazuya még mindig nem tud semmit, és úgy tűnt azóta a nap óta nem is foglalkozott azzal, hogy akkor mi is történt. Nagyon boldog voltam mikor elhivott, hogy menjünk együtt a fesztiválra. Persze nem csak ketten, hanem a többi sráccal is együtt. Biztos jól fogjuk érezni magunkat,bár tarottam picit attól, hogy mit fognak szólni a rajóngok ha együtt látnak, és lesz e nyugtuk a srácoknak. De Kazuya lenyugtatott, hogy minden rendben lesz. Midorival közben úgy döntöttünk fesztivál előtt elmegyünk vásárolni. Nekem amúgy sincs kimonom és még egy két ruha nem ártana. És természetesen velük is beszéltük a fesztivált. Midori nagyon reménykedik, hogy Keita kijön. Biztos jól fogunk múlatni . 
Jaj igaz,  voltunk közösen ebédelni Midoirval, Keitaval és Shoutával, azután miután beszéltünk. Egész jól megismerkedtünk és már egy megszokott baráti kör voltunk, a suliba folyamatosan együtt láttak. És ennek nagyon örültem, hogy barátokat szerezhettem. Nagyon megkedveltem őket és egyre jobban megismertük egymást. Kazuya örült neki, hogy vannak barátaim, bár néha Keitan kicsit elfintorodott. De majd reméli találkozhat a többiekkel. A forgatás folytatodott, és igyekeztme minnél kevesebet hibázni. Egész jól haladtunk. Kisebb munkába is volt részem, fotozás, reklámarc. És ha minden jól sikerül 3 hónap múlva énekelhetek egy műsorba. Szóval egész jól éreztem magam... 
   -Na sárcok, csak, hogy megtaláltunk. -léptek hozzánk Midoriék. 
   -Mizu? - vigyorgott Shouta.
   -Csak beszélgetünk. Ti? - mosolyogtam vissza rájuk.
   -Titeket kerestünk. Na menjetek arébb.- lökött arébb Shouta és leült mellém. 
Közben Midori leült Keita mellé. Nagyon igyekezett közel kerülni Keitahoz. De Keitán egyelőre nem lehetett kiigazodni. 
   -Szóval , képzeljétek el... hétvégén arra gondoltam, hogy elmehetnénk szörfözni. Mit szóltok? 
   -Az klassz ötlet, de én nem tudok... - mondtam és elkezdtem babárlni a kezembe lévő üres kifli zacskóval.
    -Nem baj, ha akarjátok megtanitsuk, nem így van Keita? Vagy akár mi szörfözünk s ti néztek... - kacsintott Midorira Shouta de Midori csak elforditotta fejét. 
Talán Shoutanak tetszik Midori? A napokban ez is felmerült bennem. Szóval itt szerelmi háromszögről lenne szó? Bár nem lepődnék meg, ha kiderülne Keitának is tetszik Midori . Hiszen olyan magas, karcsu lány volt, szőke , bársonyos csillogó hajjal. Igazi szépség... 
   -Akaru Suzuki? - miközben a padon beszélgettünk valaki megszólított. 
A személy felé néztem. Vörös kabátot vieslt, egy fekete polóval és fekete nadrággal. Tarkóig érő fekete haja volt és sötét barna szeme. Beleturt a hajába és tipikus casanova mosoly jelent meg az arcán. Elindult felém , majd letérdelve megfogta kezem és kézen csókolt:
   -Nagy öröm találkozni veled félig magyar szépséggel. Yamato Nakamura vagyok. Nagyon örvendek. - megvillogtatta fehér fogait . 
Szinte megsem tudtam szólalni, nem tudtam, hogy ki ez a srác, és bevallom jól nézett ki, de akkor is, nem tudtam hova tenni a viselkedést. 
   -  Öhm... - próbáltam megszólalni de meglepődöttségembe nem tudtam mit mondhatnék.
   -  Yamato mit szeretnél? - helyette Keita szólalt meg. 
Ránéztem Keitára. Szóval ismeri? Yamato elnézett és felállt. 
   - Én nem lehetek kíváncsi arról a lányról akiről ennyit hallok? - nézett ismét rám.- Nem hiszek a pletykáknak, biztosan nagyon tehetséges egy ilyen szépség.  - kacsintott rám. 
   -Köszönöm. -mondtam. 
   - Szeretnék barátod lenni. - térdelt ismét le elém és sötét szemeivel engem fürkészett. 
De volt ott még valami...mintha várt volna valamire. 
   -Lehetne? 
   - Öhm...azt hiszem... -mondtam. 
   -Ezt nagy öröm hallani. - mosolygott. 
   -Yamato! -  a háttérben megjelent egy csapat lány, visitozni kezdtek.
   -Elnézést, most mennem kell..- ismét kezen csókolt,majd Midori felé kacsintott és a fiúk felé biccentett. 
A lányokhoz ment, akik azonnal rá ragadtak. A lányok körében népszerű.
  -Akaru, azt a mindenit... máris érdeklődik a irántad az évfolyam népszerű Yamato Nakamuraja, egy igazi sármőr,  igazán népszerű a lányok körében. 
Szóval casanova, jól láttam a mosolyában.
   -Pfff... s az ilyen viselkedésben?- pöffent fel Shouta és tette karba a kezét.
   -Keita te ismered őt? - mielőtt Midori válaszolt volna megszólaltam.
    -Álatlánosban egy osztályba voltunk. - ennyit mondott majd felállt és elindult befele.
   -Na ezzel meg mi történt? - pattant fel Shouta és Keita után futott.
    -Azért Akaru vigyázz Yamatoval. Eléggé komolytalannak tűnik. Persze jól néz ki..
   -Tetszik?
   -Nem dehogy is tudod jól, hogy nálam ki az első . Én csak téged figyelmeztetlek. Nagyon sok lánynak tetszik , az sem jó ha őket magadra haragítod. Mert ahogy látom Yamato most kiszemelt.
   -Vigyázok. De ne aggódj nem érdekel vagy valami.
Midoirval felálltunk és a fiúk után siettünk. Suli után Misakival elindultunk az ügynökségre. 

Kazuya:

A következő napokban nem vettem észre, hogy szomorú lenne Akaru. Sőt ahogy láttam és mondták, nagyon törekedett a legjobbat kihozzni. Ennek nagyon örültem és annak, is hogy barátokat szerzett akikkel együtt lehet. Bár néha ha Keitáról volt szó elfintorodtam. Minden egyes perc amit Akaruval töltöttem boldogsággal töltt el. Senkivel nem éreztem ennyire szabadon magam , ennyire jól. Filmet néztünk, főztünk együtt, beszélgettünk, videó játékoztunk... Mintha normális ember lennék. Amikor elhívtam a fesztiválra izgaott lett és már alig várta, ahogy én is és a srácok is. Biztos, hogy jól fogjuk érezni magunkat. Hogy mi lesz a rajóngokkal? Valamit majd biztos kitalálunk a fiúkkal, beöltözünk, vagy csak simán megyünk és majd spontán amit ad a sors, megbeszéljük a rajóngokkal, hogy egyek vaguynk közülük és szeretnénk szórakozni... majd eldöl. Remélem Akaru nem aggódik ezért, vagy azért ha esetleg megtudják , akkor  mit fognak mondani. Jól fogjuk érezni magunkat, mindent megteszek ezért. 
Az ügynökségen próbáltunk. Egy koncertre készültünk. És igyekeztünk mindent a legjobban összehozni. Mindenki keményen edzett, bár ez eddig is így volt.  Amiután végeztünk és kifele tartottunk az ügynökségtől hirtelen megálltam és a mosoly lehercadt a képemről. Akaru állt az előcsarnokba egy fiúval beszélgetett. Aki  arcára tette kezét... megálltam és komoly,  méregetett arccal nézem rájuk. Mi történik itt?
   -Kazuya... - szólalt meg mellőlem egy hang, de nem figyeltem rá ki volt az.
Akaru mondott valamit és elhúzodott, de a srác ismét hozzá lépett. Testem önéletre kellt és feléjük sétáltam , amikor odaértem megfogtam Akaru kezét és mögém huztam:
   -  Segíthetek valamiben? - néztem a srácra keményen. 
Egy percig végig mért majd elmosolyodott:
   -Kazuya-senpai. Nagyon örülök a találkozásnak.- elnevette magát és beletúrt a hajába. - Mi csak beszélgettünk. Nem így van ?
Nézett a mögötttem lévő Akarura. 
   -Igen... - Akaru mellém lépett. - Csak beszélgettünk. Egy évfolyamon van velem, Yamato Nakamuro. 
   -Nagyon örvendek. - ismételte a srác.
   -Szint úgy...- egy fenét. Nem tetszett egyáltalán ez a srác. 
   - Azt hiszem most megyek. Majd legközelebb folytassuk szépség. - kacsintott Akarura majd kifele vette az irányt.
 Kinek képzeli ez magát?Nyugodj le Kazuya... Mi ütött beléd? Mély levegőt vettem... ekkor ugrott be , hogy még mindig fogom Akaru kezét:
   -Ne haragudj. - mondtam és éreztem ahogy zavarba jővők, azonnal elfordultam. 
   - Minden rendben Kazuya?
   -Persze. Veled? Bántott?
    -Igen mindne rendben. Nem bántotta csak beszélgettünk... -mondta. - Kicsit rámenős ennyi az egész. Az iskola egyik nagy menője, sok lány rajóngja körben.
   -Értem. - két kezem közé fogtam Akaru arcát. - Kérlek vigyázz magadra.
Ragyogó barna tekintetében szinte elvesztem. Most először éreztem valaki iránt azt, hogy birtokolni akarom, most először önző voltam. Csak én akartam érinteni, látni a mosolyát és bánatát... hirtelen arra eszméltem fel, egyre többen érdkelődnek iránta és nekem ez nem tetszett  . Bár nem csodálom, hiszen annyira szép,aranyos, kedves...  Akaru felforgattad a világomat... 

/Sziasztok ugy dontottem ezek utan nem adok cimet . Nem mindegyik reszhez tudok mondnai megfelelol cimet. Igy remelem , hogy igy is tetszeni fog. 

Precious one

  Precious one ~Egy értékes~ Az idő telik és mi megismétlünk sok találkozást és elválást Itt vagyok, valaki kedvességétől függve, miközben v...