3.resz Valami bekattan

Egyszer a keseruseg napjai is felvilagosodnak...

3.resz  Valami bekattan

Kame:

Szemugyre vettem kinek is mentem  neki... Converse...farmer nadrag...meleg szurke felso,  fekete-feher kockas sal... ,  voros ajkak...barna  szemek...es sotet barna gondor haj... 

   -Akaru...-neztem ra...epp zihalt es konnyes volt a szeme.- Mi tortent?

   -En...en...en...-nem tudott semmit sem mondani...csak mellkasomba temette arcat es sirni kezdett.

   -Ssssss...nem lesz semmi gond, ne aggodj.-oleltem at.

Vajon bantotta? Megolom...ha megtudom...  Egy kis ido utan lenyugodott...  

   -Jobban vagy?-kerdeztem.

    -Igen...ne haragudj.-mondta neki dolve a falnak.

    -Mi?

   -En...biztos akartal haza menni...

   -Valojban meg nem...-mondtam.-Es ne aggodj nagyon orultem,hogy megvigasztaltalak... de...  mi tortent?

    -Atvert...

   -A baratod?

   -Igen...-mondta.

   -Hogyan, bantott?

    -Nem...-mosolyodott ram. 

Ez a mosoly az volt, amit aznap  lattam...amikor bekattant valami...es elkezdodott minden..az egesz erzes...ami bennem volt.  
   -Haza tudsz menni?
   -Te hova mesz?-nezett ram szeliden.
   -Egy kulbba,vagyok Akira hivott meg, csak kijottem egy kis friss levegore. 
   -En...nem  mehetnek?-nezett  ram.
Az a tekintet....teljesen beszippantott... elvarazsolt. 
    -Johetsz.-mosolyodtam el.
Na jo...erre kivancsi vagyok...Akiraek mit fognak szolni,hogy most mar nem csak 1 hanem ket lany is lesz  a klubba, de biztos csak mara...nem...halj ide...lesz a klubba...ki tudja, lehet holnap, ismet a kegyetlen Akaru lesz. De vajon mit gondolnak  majd, hogy Akaru ott lesz...minden esetre, vigyazni akarok ra... Lassan lepkedett mellettem, felenken...ez nem a kegyetlen Akaru volt ...ez felt, remegett, es biztonsagot, vedelmet keresett...  Beleptem a terembe, a fiuk meg mindeig a kepernyot neztek...
    -Hat te?!-nezett ram Akira.- Nem ugy volt hogy...
   -Van egy vendegunk...-alltam felre az ajtobol es jelent meg Akaru.
   -Nem hiszem el...-allt mindenki fel.
   -Sziasztok!-mondta kedvesen.
Mindenki lepodve nezett ra...azt hittek,hogy rajuk kiabal...vagy leallitsa ezt az egeszet...de nem ez tortent....
   -Bejohetek?
  -Aha...-tatott szajjal invitaltak be. 
Akaru leult egy sarokba, az ablak mellett , Akira elkezdett beszelni, mikozben neha Akaru-ra tekintett,  en le nem vettem a szemem Akaru-rol...annyira kozel van, es nem az a kegyetlen... 
    -Szoval....akkor...nezzuk  tovabb...nem...marmint... Kazuya...-szolitott felre Akira.- Minek hoztad ide?-suttogta.
    -Mert szuksege volt ra...-mondtam.
    -Mi tortent?
    -Alitolag atverte a baratja...
    -Ne...-lepodott meg egy kicsit hangosabban.
Meghajolt es vissza fordult:
   -De ugye nem fog  mindent leallitani...
Raneztem...Akarut  nem nagyon erdekelte mi tortenik korulotte...csak  bamult kifele...
    -Nem.-vagtam ra.
Akira orvendett egyet, majd vissza ment a kepernyo fele... en lassan Akaru fele indultam... Leultem vele szembe...es nezni  kezdtem:
   -Milyen erdekes nem?-kerdezte elmosolyodva, de ez a mosoly fajdalmat rejtett...
    -Tessek?
    -A Kegyetlen Akaru-t atvertek...
    -Nem vagy kegyetlen...
Ram tekintett, es tekintetembe kiolvashatta elszantsagom es oszintsegem...
    -Honna veszed, nem is ismersz?-kozeledett felem,  csalafinta mosollyal. 
    -De latom...lattam...nem  vagy ilyen. Csak egy alca...-kozeledtem en is.
Mar csak par centi valasztotta el az ajkainkat...amikor...
   -Ha megcsokoljak egymast hanyni fogok...-mondta hirtelen az egyik kulb tag...
Akaru-val  idegesen elvalltunk es mindeketten felre neztunk. 
    -Mi nem...-mondtuk egyszerre.
   -Hogy kipirultak...-mondta Akira.
    -Fogd be!-mondtam neki.
Erre elnevettek egymast... Kosz Akira...es a tobbiek.
Aztan ezutan nem is beszelgettunk...telt az ido...mig eljott a vege. Akaru-val indultunk el... 
    -Kiserjelek haza?Vagy...haza tudsz menni...
    -Nem...mehetnek...
    -Igen?
    -Nem  mehetnek hozzad...
Tagra nyilt szemmel neztem Akaru-ra...
    -Holnap ugyis hetvege...es en felek...-mondta  a foldet fixirozva...
  Aztan jon egy fordulat....bekattan valami...es az ember erzi hogy valtozas kovetkezik... Nem mondtam semmit...megfogtam kezett es szaladni kezdtunk. Orultseg...talan amit most elkovetni fogok...  de akarom...szeretnem...szeretem... 
A hazhoz erve... bementunk...
    -Szeretnel zuhanyozni?-kerdeztem.
    -I...igen...-mondta korul nezve.
Kivettem egy torulkozot es egy polot, meg egy trening nadragot.
   -Tessek...-adtam neki.-Addig megfozom a vacsorat...
   -Tudsz fozni?
   -Egyedul elek...kell tudjak...-nevettem el magam.- Jobbra az elso ajto.
Mutattam...elindult...en meg neki kezdtem  fozni...mire kijott en is kesz lettem...
    -Ime...-tettem ele a tanyert.
    -Koszi...-mondta.
Vegig nezve rajta, nem is nezett ki annyira rosszul a ruhajimba...
    -Na milyen?-kerdeztem, terelve gondolataimat.
    -Nagyon finom.-lattam  arcan hogy ez az igazsag... 
   -Akkor ennek orulok.-mosolyodtam el...es en is bementem a furdobe.
Neki doltem az ajtonak  es lezuhantam ...
    -Mi a fenet muvelsz Kamenashi...
Temettem fejem arcomhoz... 
    -Jaj...
Nagyon jol esett, egy meleg furdo...minden csepp  mely vegig ment a boromon...bizsergest ereztetett... meg a fejembe levo kavaro  gondolatokat is kitudtam tisztitani... Kileptem...epp  a fejemet torultem es indultam a szobamba egy poloert,amikor megalltam... Akaru elottem volt es vegig merve nagyot nyelt... 
   -Jol vagy?
   -Igen...csak...en...ize...
Elfordult...
   -Egy takarot szeretnek,  nincs a vendegszobaba.
   -Jaj...ne haragudj, nem volt ideom azt berendezni.-mondtam.
    -Eloszor oltozz fel...mert meg....fazol...-mondta ismet nagyot nyelve.
Elmosolyodtam...szoval tetszik amit lat... 😆 Felvettem  egy polot majd atadtam a takarot:
    -Jo ejt!-mondtam suttogtam  valojaba...
    -Jo ejt!
Ideges megfordult es eltunt...elmosolyodtam es bementem a szobamba...bezuppantam  az agyba es a gondolataimba meredtem...szoval igy allunk...
Reggel mikor felebredtem, egy percig el is felejtettem...hogy epp  az este kit hoztam haza... mikor kiertem  a konyhaba...azt gondoltam,hogy mar talan elment...itt hagyott...de nem...ott volta konyhaba epp a reggelit keszitette :
   -Jo reggelt!-mosolygott vidaman, eletkedven ram.
   -Jo reggelt!-viszonoztam.
    -Gondoltam,most en keszitek.-mondta.
    -Nem, feltenek a szuleid, hogy...
    -Nem, ne aggodj, beszeltem veluk.
A  szuleivel...es tudjak,hogy most egy sraccal  van, es egy sracnal toltotte  az ejszakat.
   -Minden rendben.-biztatoan mosolygott ram.
Milyen szep...gondoltam.Letette elem a tanyert, majd magank is.
    -Nagyon finom.-kostoltam meg.
    -Most csak viszonzod az estelit...-mondta...nevetve.
    -Nem tenyleg nagyon finom.-mondtam.
Ra neztem...de hirtelen ideges lett...es felallt..
   -A  telefonom bent maradt mejek vegyem el...
De mikor elottem elment, megbotlott es esni kezdett, de meg idejebe elkaptam... ott volt a karjaimba, ajkaink ismet nehany centire... es....