Kame Camera 12

 

Vol. 12 Drámai

Bem kalapja a "dráma" forrása , hiszen a legnagyobb titkát a szarvait rejti. Ha a Bemről beszélünk, a rendező a "Nobuta wo produce" időszak alatt  igazgatóhelyettes volt. Drámai érzés és boldog voltam, hogy sok élmény megosztása után újra találkozhattunk. 

Azt hiszem sokan vannak akik drámai életre vágynak, de én valószinüleg nem egyedül keresek drámát az életemben. Például a szerelemben. Kezdettől fogva kevés találkozom van, így amikor szerelmes vagyok, alapvetően nem veszek romantikus irányt. Hiába kacsintok a koncerteken, a magánéletemben biztosan nem tenném. Mert kinos lenne és nekem nem jön be. (nevet). 

Talán a munkám miatt , de végül objektiv szemszögből nézem a "drámát" és a "rendezást". Nem szeretek előre felkészülni. Jól esik annak a pillanatnak az érzéseit követve mozogni és arrafele utazni amerre a szél visz. Ennek eredményeként születik a dráma. Olyansmi, mint amikor reggel felébredtem és hirtelen Okinawaba mentem, vénetlenül történt, hogy egy gyönyörű tájat láttam. Mivel ellentmondásos ember vagyok, nem akarok nyílvánvaló és tipikus rendezést csinálni. Amikor először találkozom valakivel, mivel általában menőnek néznek, éppen ellenkezőleg, elhívom randizni egy gyudon-ra, így mikor legközelebb azt hiszi, hogy egy durvább hely jön, meghívom egy elegáns francia étteremben. Minden kiszámítható dolgot elakarok árulni. Az ajándékokat is ahelyett, hogy előre elkészíteném, annak a pillanatnak a gondolatát fogom követni. Olyansmi, mintha csendben a táskájában tettem volna a könyvet, amit úgy tűnik olvasni szeretne, vagy vitaminokat. Romantikusabb ha nem követi harmonikusan a terveket. Ez mutogatás? (nevet) 

Van egy drámai gondolkodásmódom. Nem csak a produkciókban játszottam az édes szerelmet, hanem sok olyan találkozásban is volt részem, amelyek serkentették az érzékenységemet. Alapvetően menőn játszó férfi vagyok. Lehet, hogy a drámaiságom alapszintje magasabb, mint az emberekké? Emiatt a szándékos produkicó ( az életben) kínos. 

A kezdet szerencse volt. A harc még nem kezdődött el.

Sőt, úgy gondolom, hogy szerelmesnek lenni belém nem lesz hétköznapi... Jómagam nem vagyok tisztában minden egyes részével, de objektiven nézve nem drámai az életem? Egy normál fiú élete, aki szereti a baseballt, gyorsan eltejredt a Johnny's-ba való belépés tényén. Az ügynökséghez való csatlakozásom után egy ideig nem hívtam fel a figyelmet magamra. Egy bizonyos személy azt mondta nekem: "Mivel olyan szintű junior vagyok, hogy egy seprűvel ellehet seperni." (nevet), így amikor a középiskolai felvételi vizsga időszakában egyszer arra gondoltam, hogy kilépek az ügynökségből Johnny-san megállított és azt mondta: "Létrehozok egy csoportot" és a KAT-TUN része lettem. Maga a munka elvégzése egy kaland és eddig mindig ambicióval és kockázatérzettel éltem.  Valószinüleg a KAT-TUN csoport is tele van drámával.  A debütáló kislemezzel és az albummal hirtelen  és teljes érdkelődéssel figyeltek minket. Utána is sokszor kelltettünk szenzációt, szóval lehet, hogy vannak akik szerint a KAT-TUN emiatt kikapcsolt. De tudod mi vagyunk az érintett felek és egyáltalán nem gondoljuk így. Azt az időszakot sem, amikor a debütálásnak köszönhetően felkaptunk, nem gondoltuk. Voltunk a tv-ben és hibáztunk is , de az elején a körülöttünk lévő kis felhajtás, a szerencse és a körülöttünk lévő emberek köszönete volt. Nem azért lényegében, mert eltudtunk adni. (A nehéz rész) biztosan mostantól kezdődik.  A legnagyobbak a senpaiok akik folytatják tevékenységüket és feléjük évről évre nő a tiszteletem. Akkoriban egy kicsit tanulmányozhattuk a társadalmat. A körülöttem lévők kedvesen azt mondják: "Elnézést?"  (nevet), de még mindig komolyan gondolom "Híres akarok lenni, népszerű akarok lenni!" (nevet).  Az igazi dráma mostantól kezdődik. Azt hiszem a KAT-TUN számára, a "most" jelenti a bejáratot a második szakaszban, amelyhez végre eljutottunk. Mert mindenkinek, megvan a teljes alapvető testi ereje és érzései, és most hálás vagyok, hogy lehetőség nyilik rá. Anélkül, hogy a felesleges dolgokra gondolnánk, csak kiíhivást jelent teljes erővel. Azt hiszem, jó lenne, ha abban a pillanatban , amikor visszatekintek , ez a rész egy drámai élet részévé válna.

Huh, úgy ez a rész megizassztott. Úgy érzem vannak azért hibák benne, de remélem, azért nem sikerült olyan rosszul és érhető azért. Valóban itt nagoyn éreztem Kame nehéz szófordulatait, ahogy kifejezi magát Nyilván nagoyn szépen és megfontoltan, de nehéz mind ezt megfelelően lefordítani. De igyekeztem, mindnet beleadtam, hogy megfelelően adjam vissza. 

Érdekes gondolatokat osztott meg ismét Kame, amin kicsit meglepődtem, nem hittem, hogy ennyire spontán természetű. De igazából ezt is kitudom nézni belőle. És nagyon őszinte, aranyos, hogy korábbi nehézségeit is megosztja. ^^ Hamarosan érkezem a következővel :)